logo

2017. január 1-jével módosuló közbeszerzési szabályozás – Naprakész tudás a változásokról

2017. január 1-jével módosuló közbeszerzési szabályozás – Naprakész tudás a változásokról

 

2017. január 1-jével számos releváns módosítás és újítás került bevezetésre a közbeszerzési jog területén, mely mind az ajánlatkérőknek mind az ajánlattevőknek(részvételre jelentkezőknek) jelentős változás a korábbi szabályozásokhoz képest. Egy-egy törvényi módosulás nem megfelelő értelmezése vagy nem időben történő alkalmazása jogszabályba ütközéssel járhat, így a változó releváns szabályokat vizsgáljuk meg most közösen közelebbről, hogy naprakész tudással rendelkezzünk.

Legjelentősebb módosításnak mondható, hogy a közbeszerzési­ értékhatárok – melyeket a 2016. évi XC. törvény (Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről) rendez – csaknem kétszeresére emelkednek az árubeszerzés valamint szolgáltatásmegrendelés esetén, ugyanis 2017. január 1-jével többek között a klasszikus ajánlatkérők esetében 15 M Ft értékhatár esetén áll fenn már csak a közbeszerzési kötelezettség.

Nézzük meg azonban közelebbről a közbeszerzési törvényben (2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről) bekövetkező releváns változásokat az új év kezdetével.

A jogalkotó teljesen új fogalomként vezeti be az ún. közbeszerzési szolgáltatót, mely egy olyan szervezet vagy személy, amely járulékos közbeszerzési szolgáltatást kínál a piacon, ilyen lehet különösen a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó. Az ezen szolgáltatóra vonatkozó összeférhetetlenséget – mely a gyakorlatban eddig már működött – a törvénybe külön be is ülteti a közbeszerzési eljárás lefolytatásával és az előkészítésével összefüggésben.

Az értelmező rendelkezések között pontosítja az eddig sokat vitatott támogatás fogalmát, mely szerint támogatásnak minősül a közbeszerzésre irányuló szerződés teljesítéséhez pénzeszköz vagy egyéb anyagi előny juttatása az ajánlatkérő részére, ide nem értve az adókedvezményt, a kezességvállalást, és az adózó a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott célra nyújtott támogatását, valamint az adózó a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott kedvezményezett célra történő felajánlását.

A törvény új rendelkezést vezet be az egymillió forintot elérő, de a nemzeti értékhatárokat el nem érő értékű eljárások esetére, miszerint a szerződéseik megkötését megelőzően is kötelesek – a Kbt. végrehajtási rendeletében foglaltak szerint, az ott meghatározott kivételekkel – legalább 3 ajánlatot bekérni. Ezekre a beszerzésekre a közbeszerzési törvény rendelkezéseit kizárólag annyiban kell alkalmazni, amennyiben a közbeszerzési törvény végrehajtási rendelete azt előírja. Ilyen kötelezettség alá a következő ajánlatkérő szervezetek esnek: a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és intézményeik, a Kormány közalapítványai, valamint azon többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek közbeszerzései megindításának engedélyezése és lefolytatásának központi ellenőrzése, amelyekben az állam nevében a tulajdonosi (részvényesi, tagsági stb.) jogokat miniszteri rendelet vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött megbízási szerződés alapján központi költségvetési szerv vagy intézménye gyakorolja, valamint e szervezetek közbeszerzési szerződései, építési vagy szolgáltatási koncessziói módosításának engedélyezése, valamint e szervezetek és a kezelésükben lévő vagy általuk alapított alapítványok nem közbeszerzés útján megkötött, beszerzést megvalósító szerződései megkötésének és módosításának engedélyezése a közbeszerzésekért felelős miniszter feladata.

További újdonság, hogy támogatásból megvalósuló beszerzés esetén a korábbi anomáliát feloldották azzal, hogy egyértelműsítették miszerint nemcsak szervezet, hanem személy is közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett, amennyiben adott esetben egy szervezet vagy személy támogatja.

Módosították továbbá a korábbi 25 M Ft-os értékhatárt is 40 M Ft-ra, mely alapján főszabály szerint vissza nem térítendő támogatásból – ide nem értve a pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatásokat – megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az adott szervezet vagy személy, amelynek szolgáltatás megrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az adott egy vagy több szervezet vagy személy legalább negyvenmillió forint összegben közvetlenül támogatja. Fontos azonban, hogy a Kormány a közbeszerzésekért felelős miniszter előterjesztése alapján hozott egyedi határozatában felmentést adhat ezen közbeszerzési kötelezettség alól. Továbbá a jogszabály a következő kivételeket állítja fel e körben: ha a beszerzés egyedi kormánydöntésben megállapított beruházási támogatásból, ill. egyedi munkahely-teremtési támogatásból, ill. képzési, továbbá tanműhely-létesítési és -fejlesztési támogatásból, ill. kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból, ill. vállalkozások újraiparosítási célt szolgáló beruházásainak támogatásából, vagy bármely, 2015. november 1-jét megelőzően igényelt uniós, illetve hazai költségvetési forrásból származó támogatásból valósul meg.

A korábbi gyakorlatot is átültette a törvénybe jogalkotó, ugyanis január 1-jével kimondja, hogy jogszerűen jár el az ajánlatkérő akkor is, ha e törvény valamely közbeszerzés megvalósítására a közbeszerzési törvénynek a Harmadik Rész alkalmazását rendeli, az ajánlatkérő azonban a Második Rész szabályait alkalmazva folytatja le a közbeszerzési eljárást.

Rendelkezés történik továbbá arra az esetre is, amennyiben több ajánlatkérő közösen valósított meg közbeszerzést, olyan módon, hogy egy maguk közül kiválasztott ajánlatkérőt meghatalmaznak a közbeszerzési eljárás lefolytatásával, ezen esetben a közbeszerzési törvény alapján (polgári jogi szabályok alapján ezen esetben korábban is ez fennállt) nem volt korábban a felelősség kérdése külön ily módon rendezve. A módosítások következtében azonban előírásra került a közbeszerzési törvényben külön, hogyha minden érintett ajánlatkérő nevében, közösen kerül sor közbeszerzésre, akkor az ajánlatkérők együttesen felelősek a törvény szerinti kötelezettségeik teljesítéséért. Ha a közbeszerzési eljárás lebonyolítására nem teljes egészében minden érintett ajánlatkérő nevében kerül sor, akkor az ajánlatkérők a közbeszerzési eljárásnak csak a közösen végzett részei tekintetében tartoznak együttes felelősséggel. Minden ajánlatkérő kizárólagosan felelős a törvény szerinti kötelezettségei teljesítéséért a közbeszerzési eljárás azon részei tekintetében, amelyeket a saját nevében végez.

Továbbá a módosítás következtében pontosításra került a részekre történő ajánlattétel esete, mely alapján az ajánlatkérőnek a részekre történő ajánlattétel lehetőségének biztosítása esetén a közbeszerzés becsült értékét, tárgyát és mennyiségét részenként is meg kell határoznia.

A kizáró okok körét bővítették többek között a következőkkel: amennyiben az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező egy korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett, ezért az eljárásból kizárták, és a kizárás tekintetében jogorvoslatra nem került sor, az érintett közbeszerzési eljárás lezárulásától számított három évig, vagy amennyiben a kizárás tekintetében sor került jogorvoslatra és az ajánlatkérő kizárásról hozott döntését – a hamis adat szolgáltatásának megállapítása mellett – a Közbeszerzési Döntőbizottság, a Döntőbizottság határozatának bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság 3 évnél nem régebben meghozott határozata jogerősen jogszerűnek mondta ki.

Az alkalmassági követelmények vonatkozásában előírásra került, hogy a megfelelés igazolására benyújtandó dokumentumokat az eljárást megindító felhívásban, vagy – a felhívásban a benyújtandó dokumentumok típusának rövid megjelölése mellett – az egyéb közbeszerzési dokumentumokban kell pontosan meghatározni.

A referenciákra vonatkozó előírások nem változtak, azonban az árbevétel tekintetében az alkalmassági követelményeket pontosították január 1-jével. Ezek alapján  az ajánlattevőktől megkövetelt árbevételi adatokra vonatkozó minimumkövetelményt az ajánlatkérőnek úgy kell meghatároznia, hogy – az éves teljes árbevétel vizsgálata esetén – az a gazdasági szereplő, amely rendelkezik az ajánlatkérő által vizsgált üzleti évben vagy években összesen az adott közbeszerzés – az egybeszámítások alkalmazása nélkül számított – értékét elérő teljes árbevétellel, vagy – a beszerzés tárgya szerinti árbevétel vizsgálata esetén – az adott közbeszerzés – az egybeszámítások alkalmazása nélkül számított – értékének 75%-át elérő összegű, a beszerzés tárgya szerinti árbevétellel, nem minősülhet alkalmatlannak.

A gyakorlatban sok esetben vitára adó alapot, nem teljesen egyértelmű – és kevésbé életszerű – rendelkezést is pontosították a kapacitást nyújtó szervezet bevonása tekintetében, amennyiben egy ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem rendelkezik önállóan megfelelő referenciával avagy szakemberrel. Eszerint ugyanis szakemberek – azok végzettségére, képzettségére – rendelkezésre állására vonatkozó követelmény, valamint a releváns szakmai tapasztalatot igazoló referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésének igazolására a gazdasági szereplő csak akkor veheti igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet olyan mértékben részt vesz a szerződés, vagy a szerződés azon részének teljesítésében, amelyhez e kapacitásokra szükség van, amely – az ajánlattevő saját kapacitásával együtt – biztosítja az alkalmassági követelményben elvárt szaktudás, illetve szakmai tapasztalat érvényesülését a teljesítésben. Az alkalmasság igénybevételére vonatkozó kötelezettségvállalásnak a referenciákra vonatkozó követelmény teljesítését igazoló más szervezet tekintetében azt kell alátámasztania, hogy ez a szervezet ténylegesen részt vesz a szerződés teljesítésében, az ajánlatkérő a szerződés teljesítése során ellenőrzi, hogy a teljesítésbe történő bevonás mértéke a jogszabályban foglaltaknak megfelel.

A gyakorlatból átvették és iktatták a törvénybe azt az esetét, amikor az ajánlattevők avagy a részvételre jelentkezők már az ajánlattételi avagy részvételi határidő lejártáig nyújtották be az alkalmassági követelmény tekintetében, valamint a kizáró okokra az igazolásokat, megelőzve az ajánlatkérő külön felhívását. Ezzel egyértelműsítették az ajánlatkérői elvárt magatartást. Eszerint ugyanis a gazdasági szereplő által ajánlatában, részvételi jelentkezésében az ajánlatkérő erre vonatkozó, felhívása nélkül benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatja és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, az ajánlatkérő nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be – és szükség szerint hiánypótlást rendel el vagy felvilágosítást kér.

Újításként van rögzítve a jogszabályba, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül meghozhatja az eljárás eredménytelenségéről szóló döntést akkor is, ha az eljárás eredménytelensége a közbeszerzési törvény azon esetére alapul, amikor – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi (párbeszéd) szakaszában nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább 2 ajánlatot (megoldási javaslatot), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidőben legalább 2 részvételi jelentkezést.

Számos esetben előfordult korábban, hogy az ajánlatkérő értékelési részszempontként határozta meg például az alkalmassági követelményként előírt szakember szakmai gyakorlati idejét, és így az erre vonatkozó adatot a felolvasólapon is feltüntették a gazdasági szereplők, azonban ez nem minden esetben egyezett meg például a becsatolt szakmai önéletrajzzal, így ellentmondás volt az ajánlatban ugyanazon adatra, melyet miden esetben tisztázni kellett a bírálat során. Erre az esetre ad megoldást az új jogszabályi rendelkezés az ajánlatkérőknek, ugyanis kimondja, hogyha az értékeléshez bemutatott szakemberekre vonatkozó, a felolvasólapon feltüntetett adat és az ajánlatban a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között ellentmondás van, és nem sikerül felvilágosítás vagy a már bemutatott szakemberre vonatkozó dokumentum hiánypótlása keretében a felolvasólapon feltüntetett adatot alátámasztani, az ajánlatkérő az értékeléskor – feltéve, hogy az a felolvasólapon szereplő adatnál az értékeléskor kevésbé kedvező – azt az adatot veszi figyelembe, amelyet a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentumok alátámasztanak. Az ajánlatkérő az értékelt adat ezen megállapított értékéről az eljárásban részt vevő minden ajánlattevőt, az érték megállapítását követően haladéktalanul, egyidejűleg értesít. Ha a felolvasólapon feltüntetett adat és a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között olyan ellentmondás áll fenn, hogy a felolvasólapon szereplő adat az értékeléskor kevésbé kedvező, az értékeléskor a felolvasólapon szereplő adatot kell figyelembe venni.

Új eljárás eredménytelenségi okokat vezettek be, amely adott esetben, a későbbiekben problémákat is vethet fel nem megfelelő alkalmazás esetén. Ugyanis az eljárás eredménytelen lehet, ha – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi (párbeszéd) szakaszában nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább 2 ajánlatot (megoldási javaslatot), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidőben legalább két részvételi jelentkezést. Ezen eredménytelenségi indokra sor kerülhet vagy az ajánlatkérő saját döntése alapján vagy támogatás esetén az adott jogszabályi kötelezettség alapján.  További eredménytelenségi indok, ha a közbeszerzéshez támogatást nyújtó vagy a közbeszerzések jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzését végző szerv megállapítása szerint súlyos jogsértés történt, és a közbeszerzési eljárás szabályai szerint ajánlatkérőnek már nincs lehetősége az eljárás jogszerűségét helyreállítani.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében módosításként került rögzítésre, hogy amennyiben az ajánlatkérő az eljárásban kizárólag egy ajánlattevőt hív fel ajánlattételre, az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása helyett az ajánlatkérő rendelkezhet úgy, hogy már az ajánlat benyújtásakor be kell nyújtani a kizáró okok hiányára és – amennyiben ajánlatkérő előírta – az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó igazolásokat. Egy ajánlattevő ajánlattételre történő felhívása esetén nem alkalmazható az, hogy az ajánlatkérő köteles a legalacsonyabb költség vagy a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok alkalmazására, továbbá az ajánlatkérő a legalacsonyabb ár egyedüli értékelési szempontként történő alkalmazásának speciális esete. Az ajánlatkérő köteles hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása esetén legalább tíz nappal a szerződés megkötését megelőzően hirdetményt közzétenni, valamint az eljárás megkezdése napján köteles a Közbeszerzési Adatbázisban és honlapján is közzétenni a Közbeszerzési Hatóságnak megküldött minden dokumentumot, valamint a közbeszerzési dokumentumokat és az ajánlatok bontását követően a bontásról készült jegyzőkönyvet.

Bővült azon kivételek köre is, mely alapján az uniós értékhatár el nem érése esetén nem kell közbeszerzési törvényt alkalmazni. Ilyen eset többek között a hangszerek, hangszertartozékok és hangszeralkatrészek beszerzése. További – nem elhanyagolható – kivételi kategória az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti épületre vonatkozó építészeti-műszaki tervezési szolgáltatás, belsőépítészeti tervezési szolgáltatás is, településtervezési vagy tájrendezési tervezési szolgáltatás megrendelésére – az ezekhez kapcsolódó szakági tervezési tevékenységekre kizárólag akkor, ha annak megrendelésére építészeti, belsőépítészeti, településtervezési vagy tájrendezési tervezéssel együttesen, ugyanazon tervezett építési beruházás tekintetében kerül sor.

Teljesen új ajánlatkérői kötelezettségként jelenik meg, hogy uniós értékhatár alatti eljárás során a nyílt, meghívásos és tárgyalásos eljárás során az ajánlatkérő az összefoglaló tájékoztatással egyidejűleg köteles megküldeni a Közbeszerzési Hatóság részére azon, legalább 3 gazdasági szereplő nevét és címét, amelyeknek az eljárást megindító felhívást saját kezdeményezésére meg fogja küldeni. Az összefoglaló tájékoztatóban konkrétan meg kell jelölni a korábbi jogszabályi előírásokban foglaltakon felül a beszerzés mennyiségét vagy a teljesítés nagyságrendjét meghatározó más adatot. Eddigi gyakorlatot továbbá beültették arra, hogy a gazdasági szereplőknek nem szükséges elektronikus aláírás az érdeklődés jelzésére. További újdonság, hogy bontás során az ajánlatkérőnek ismertetni kell azon gazdasági szereplőket, akiknek saját kezdeményezésre küldte meg az eljárást megindító felhívást. Az e körben lefolytatható építési beruházás hétszázmillió forintra emelték fel.

A közbeszerzési törvény 115. § szerinti eljárásban korábbi 3gazdasági szereplőnek történő felhívás megküldését kibővítették min. 5 gazdasági szereplőre, valamint már csak olyan építési beruházás esetében teszik lehetővé ezen eljárásfajtát, ahol a becsült érték nem éri el a 300 M Ft-ot. További változás, hogy ezen esetben az ajánlatkérő – anélkül, hogy ezt a közbeszerzési dokumentumokban külön jelezte volna – nem köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha egy hiánypótlás keretében benyújtott dokumentumra vagy hiánypótlás keretében újonnan megnevezett gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás. További előírás az ajánlatkérővel szemben, hogy az ajánlatkérőnek, hogy honlapján és a Közbeszerzési Adatbázisban – az eljárás megindításával egyidejűleg – nyilvánosan közzé kell tennie az eljárást megindító felhívást, a közbeszerzési dokumentumokat, majd – az ajánlatok bontását követően haladéktalanul – az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők nevét és címét, valamint az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyvet.

A törvényben voltak korábban rendezve az építési beruházásokra, valamint a szolgáltatásmegrendelésre az olyan kifizetések szabályozási rendje, mely során az ajánlattevő alvállalkozót vesz igénybe. Az erre vonatkozó jogi szabályozást most a jogalkotó kivette, és csak és kizárólag az építési beruházásokra írja elő külön kormányrendeletben.

A szerződés teljesítésében résztvevők körében már csak szintén az építési beruházások körében ír elő korlátozásokat (vagyis a szolgáltatásmegrendelés esetét itt is kivették), mely alapján kimondja, hogy építési beruházás esetén az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65%-át. Az alvállalkozóknak a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesülnek a szerződés általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéből. Az új szabályozás értelmében továbbá építési beruházás esetén a teljesítésben részt vevő alvállalkozó nem vehet igénybe az alvállalkozói szerződés értékének 65%-át meghaladó mértékben további közreműködőt.

A szerződés módosítása tekintetében is történtek kisebb változások.

Végezetül releváns jogszabályi változás a közbeszerzésekkel kapcsolatos polgári perek kapcsán, hogy az európai uniós forrásból nyújtott támogatás esetén a támogatási jogviszony alapján, közbeszerzési jogsértéssel összefüggően felmerült vagyoni igény érvényesítésének nem feltétele, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetve – a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata esetén – a bíróság a közbeszerzési jogsértést jogerősen megállapítsa, kivéve, ha a közbeszerzéshez támogatást nyújtó vagy a közbeszerzések jogszabályban előírt ellenőrzését végző szerv a közbeszerzési eljárás ellenőrzését elvégezte és annak szabályosságát megállapította. A szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelensége megállapítása vagy az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt az érintett közbeszerzési eljárásban részt vett ajánlattevő akkor indíthat pert, ha a szerződés érvénytelenségére vonatkozóan közvetlen jogi érdekét igazolja. A közvetlen jogi érdeket nem alapozza meg önmagában az a tény, hogy az ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban érvényes ajánlatot tett. Az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésén alapuló, a Kbt. szerinti szerződéskötési kötelezettség hiányában a bíróság nem írhat elő ajánlatkérő részére szerződéskötési kötelezettséget.

  • Share

Leave a reply